2012. július 2., hétfő

J.K. Rowling is igazi mesehős

15 évvel ezelőtt, 1997. június 26-án kezdődött Nagy-Britanniában a Harry Potter-őrület, ugyanis ekkor jelent meg J.K. Rowling első könyve. A Harry Potter és a bölcsek kövét további hat kötet követte, illetve mindegyikből készült film is, így a kétezres évek egyik legfontosabb popkulturális termékévé vált. Rowling története önmagában olyan érdekes és meseszerű, mint Harry Potteré.

Joanne K. Rowling nevéhez sokféle annyi felsőfokú melléknév rendelhető: a leggazdagabb, a legsikeresebb, a legmélyebbről jött, a legmagasabbra jutott, akiről a legtöbbet írnak, az első milliárdos írónő, és még folytathatnánk a sort. Rowling asszony az elmúlt 25 évben igazi ikonná vált:1996-ban, mikor az első Potter-regényt egy csapásra a mennybe menesztették, az egész világ a kedves mosolyú, szolid megjelenésű brit családanyától lett hangos, a csapból is ő csobogott hangosan és egyenletesen. Mivel az utolsó regény 2007-ben, a filmváltozat-zárlat pedig tavaly durrantott, ez a csobogás mára szolidabb, de az biztos, hogy az írónő egyszer s mindenkorra odavéste furcsa hangzású nevét az ifjúsági szerzők, valamint a legnagyobb hatású brandeket létrehozó marketingstratégák nagyjai közé.

1965. július 31-én született Chipping Sodbury-ben. Életrajzírói nem győzik hangsúlyozni, hogy a leendő írósztár már gyerekként is csodálatos képzelőerővel rendelkezett, folyton történeteket talált ki, melyekkel főként húgát szórakoztatta. Első írását hat-hétévesen vetette papírra: egy Nyúl nevű nyúlról szólt, aki mumpszos lett, és sűrűn látogatták a barátai, köztük egy Méh kisasszony nevű (milyen meglepő) hatalmas méhecske is. „Egyértelműen nyúlmániás voltam.“ – nyilatkozta egyszer. A Potter-név is kiskorában bűvölte el Winterbourne-ben, a szomszédságukban lakó Ian és Viki ugyanis ezt a vezetéknevet viselte, ami a kis Joanne-nak módfelett tetszett (ellentétben saját nevével, mivel kortársai és későbbi tanítványai Rolling Stones-nak csúfolták, kérdés, hogy ez mennyiben sértés…).

9 éves korában vidékre, Tuttshillbe költöztek. Joanne imádta a hatalmas mezőket, a tágas horizontot, a folyópartot, utálta viszont az általános iskolát, amely maradi volt és szigorú, nem volt összeegyeztethető regényes képzeletével. Egyik tanára a jobb oldali padsorba kényszerítette, melyet a merev iskola a butának bélyegzett tanulóknak tartott fenn: igaz, később mégis átkerült a bal oldalra... A középiskolát a kezdeti bizonytalanság után dícsérettel végezte, a dél-angliai Exeter Egyetemen pedig francia és klasszika-filológia szakra járt. Állítólag nem rajongott Baudelaire nyelvéért, de egy évet tanult Párizsban is. Diploma után Londonban dolgozott az Amnesty International-nél, több helyen volt titkárnő, szabadidejében pedig rendületlenül írt, otthon, kávézókban, kocsmában, vagy az irodában, munka helyett (emiatt több állásából elbocsátották, vagy maga mondott fel).

Élete folyamatos ingázás lett, amikor 1990-ben londoni lakosként Manchesterben kapott munkát, s napjai egy részét vonaton kellett töltenie. Egy nyári napon a szerelvény műszaki hiba miatt órákat vesztegelt a mezőn, s miközben Joanne fáradtan bámult egy legelésző tehéncsordát, hirtelen, a semmiből felvillant előtte Harry Potter alakja. Mágikus pillanat – a mítoszképzés fontos eleme Rowling számtalan interjújában és életrajzi könyvében köszönt vissza.

Innentől vált frissiben kitalált hőse foglyává. Már a vonaton kiötölte a figurák egy részét, a cselekmény vázlatát, s azt is, hogy a történet 7 könyvön keresztül folytatódik majd. Miközben dobozai, fiókjai egyre teltek a készülő regény lapjaival, meghalt az édesanyja, és állását is elveszítette: komoly válságba került volna, ha nincs Harry, no és Portugália, ahova gyorsan elmenekült angolt tanítani. Szerelmes lett egy portugál újságíróba, hozzá is ment, mire azonban kislánya, Jessica 1993-ban megszületett, már el is váltak. Mély depresszóban költözött vissza Angliába, sokáig munkanélküli volt és segélyen tengődött. Kislányával egy nyomasztó odúban húzták meg magukat, Rowling nem is szeretett ott dolgozni, inkább kávéházakba menekült a gyerekkel együtt, s amíg az aludt, ő egyik kezével a babakocsit ringatta, a másikkal pedig folyamatosan írt. Később mégis sikerült elnyernie egy ösztöndíjat, és kapott egy franciatanári állást is: kezdett kilábalni a válságból.1994 elején elkészült a HP és a bölcsek köve, Rowling pedig nekiállt a könyvvel házalni. Hamarosan talált egy lelkes ügynököt (aki azzal fogadta, ne is számítson rá, hogy a regényből fog meggazdagodni), de még sok visszautasítást kellett elviselnie, mire 1996-ban a Bloomsbury Press vállalta a mű megjelentetésének kockázatát.

Rowling a Harry Potterben a különböző helyről ismerős motívumokat csalhatatlan érzékkel, okosan illesztette, gyúrta egybe, melyben a mese, a mítosz, a mágia, az akció, a krimi, a dráma, a tinédzserrománc, sőt a humor mind-mind az arzenál részévé vált. Harry előképének, Twist Olivérnek a sorsát ugyan nem fordítja napfényesebbre (a Potter-széria hangvétele könyvről könyvre borúsabb), a csodák birodalmába való belépési joga azonban milliós gyerek-, majd felnőtt olvasótábort vonzott. A HP és a bölcsek kövének híre futótűzként terjedt el. Az év végéig rengeteg irodalmi díjat nyert, és hamarosan kiadták az Egyesült Államokban is, innentől pedig véglegesen világsikerre ítéltetett. Rowlingnak meg kellett szoknia mindazt, ami a sztárélettel és gazdagsággal jár: interjúözönök, sajtótájékoztatók, dedikálások, felolvasás több ezres hallgatóság előtt – és egyre több rajongói zaklatás kedvenc kávézóiban, ahova azért telepedett be, hogy nyugodtan dolgozhasson. Elkezdődtek a támadások is. Egyesek azért berzenkedtek, hogy a regény valójában egy vége hossza nincs plágium, bigott vallási csoportok pedig a Potter-jelenségben valamilyen elfajzott pogány kultusz feléledését látták. A folytatások közben egyre másra jelentek meg, 2000-ben a Warner Brothers megszerezte a megfilmesítés jogát. Rowlingnak két kikötése volt: hollywoodi sztárok helyett angol színészeket kívánt látni a filmvásznon, és megszabta, hogy a filmnek hűen kell követnie a regényt. Az utóbbi döntést nem helyeselte teljes szívvel mindenki, mint ahogy a rendezők és gyerekszínészek kiválasztását sem övezte egyetértés. Ettől függetlenül az olyan sztárok jutalomjátéka, mint Maggie Smith, Alan Rickman, Emma Thompson, Richard Harris (halála után Michael Gambon), Kenneth Branagh vagy Imelda Staunton, sokat lendített a hullámzó minőségű filmek színvonalán.

Rowling 2001-ben újraházasodott, és két gyereke született. Miközben egyre és egyre gazdagabb, a királyi család pedig a Brit Birodalmi Lovagrend tagjává avatta, megállás nélkül adakozik, ezzel is jelezve, hogy nem felejtette el a kávéházakban és hideg szükséglakásokban eltöltött éveket. Mostanában felnőtteknek szóló sci-fi regényen dolgozik, de bármi kerüljön ki a keze közül, Harry megteremtésével elnyert magas nimbuszának rendkívül sokat nem árthat. A Potter-birodalom hosszú távú marketingstratégia segítségével épült fel, nem egyetlen nap alatt, de ledőlni évtizedek alatt sem fog. Olyan erős nemzetek feletti közösségi hálót szőtt, ami tán 30 év múlva is bírni fogja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése