2011. november 20., vasárnap

Mozgás- és beszédzavarokkal küzd Daniel Radcliffe

Az élet bonyolult mozgásfolyamatok irányítását követeli az agytól, azok megoldása azonban olykor zavart szenvedhet, ahogy történik az Daniel Radcliffe-fel is.

A Harry Potter legendás ifjú varázslója a kamerák látókörén kívül kemény meccset folytat a saját mozgásával. A diszpraxia meglehetősen gyakori betegség, "kinőni" nem lehet, de célzott terápiás-fejlesztő foglalkozások segítségével lehet finomítani a rendezetlennek tűnő mozgáson.

"A suli egy rémálom volt! Mindent levertem, mindent összetörtem, minden kiesett a kezemből, és nem tudtam egyedül felöltözni tornaóra után" - mesélte évekkel ezelőtt egy amerikai magazinnak adott interjújában a mozgás- és beszédzavarokkal járó betegségben szenvedő Radcliffe, akinek még a cipőfűző megkötése is gondot okoz. Daniel saját bevallása szerint csapnivalóan rossz tanuló volt, ám annál jobb színész lett - mert az intelligenciát nem befolyásolja ez az agyi rendellenesség.

De mi is az a diszpraxia?

A saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara a diszpraxia. Ahhoz, hogy "mozogni" tudjunk, el kell helyezni saját testünket a külső világban. Ennek feltétele az ép és pontos testtudat, vagyis saját testünk határainak érzékelése. A saját test és a környezet kölcsönhatásában létrejött tanulási eredmény a praxia (megszerzett, elsajátított mozgás adekvát alkalmazása), ennek hiánya vagy zavara a diszpraxia, amikor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem vagyunk képesek a megfelelő módon alkalmazni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése