10 év, 8 film, 4 zeneszerző, 1 franchise. Röviden így lehetne összegezni a kis túlélő tavaly lezárult kalandjait filmzenei szempontból, de persze J.K. Rowling regényfolyamának filmes adaptációi ennél lényegesen többet érdemelnek.
Kétségtelen, hogy a májusi film felhozatal kapcsán több film aláfestésének is kijárna, hogy nagyító alá vegyem. Noha ebben a hónapban Danny Elfman éppúgy megérdemelné, hogy munkásságát kivesézzem, mint a dolgos bányász emberek nyakán élő(sködő) hercegkisasszony (Hófehér és a vadász) korábbi interpretációi.
Azonban az előbbivel idén még több ízben fogok foglalkozni, hiszen állandó barátja és munkatársa, Tim Burton legújabb agymenései (Éjsötét Árnyék, Frankenweenie) mellett visszatér a fekete ruhások (MIB3) szolgálatába, míg utóbbi zenei anyaga kimerül a klasszikus „Hey ho” skandálásában. Az ifjúsági fantasy műfaja azonban lecsengőben van – részben a sebhelyes homlokú varázsló tavalyi nyugdíjazásának köszönhetően – ezért itt az ideje, hogy nosztalgiával telve kicsit visszatérjünk Roxfort varázslatos falai közé.
J.K. Rowling Dickens-i vonásokat magában hordozó varázslótanonca, Harry Potter a megjelenését követően egy csapásra népszerű lett a fiatalok körében – olyannyira, hogy visszaszoktatta őket az olvasásra – Hollywood pedig nem volt rest lecsapni az akkor még befejezetlen történet megfilmesítési jogaira. A producerek a nagy elvárásokra való tekintettel a stáb összeállítására is nagy hangsúlyt fektettek, elég, ha csak a fontosabb mellékszerepekben feltűnő brit színészlegendákra (Maggie Smith, Alan Rickman, Richard Harris) gondolunk.
0 coment�rios:
Megjegyzés küldése